Mohai Tíkverőzés Húshagyókedden, Mátrai Borotválós Asszonyfarsang február 10. Kis Települések Nagyhírű Farsangi Mulatságai.

Remélem senkit sem bántok meg, ha a Farsang Farkáról „leemelek” néhány „Kedvenc” Rendezvényt. /Refiki/

Mohai Tíkverőzés Húshagyókedden, Mátrai Borotválós Asszonyfarsang február 10. Kis Települések Nagyhírű Farsangi Mulatságai.

Vitathatatlan, hogy az ország legnagyobb hírű, a határoktól túlról is látogatott Télűző Fesztiválja a Mohácsi Busójárás. Nem véletlen, hogy a Bundás, álarcos, kereplős busók, a mohácsi sokácok 3 napos programkavalkádja megtölti a várost szereplőkkel, vendégekkel, látványosságokkal. Több beöltözött Busót országszerte meghívnak „rendezvényvendégnek” is.
Az Én kedvencemért a valamivel kisebb hírű téltemetésért egy Fejér megyei kis faluba kell elzarándokolni. Moha kisközséget a Tíkverőzés mentes időben alig több, mint 500 fő lakja Székesfehérvártól 9 km-re.

Mohai Tíkverőzés 2024. február 13.  
A falut ellepik a maszkokba, rongyokba öltözött ifjak, aki ezeket a hagyományőzrő rongy-jelmezeket évek óta őrzik az évi egyszeri fellépésre. Az esemény 2011. szeptemberében felkerült az UNESCO Szellemi kulturális örökség listájának nemzeti jegyzékébe is. A falu fiatal legényei maskarákban, házról házra járva adományt gyűjtenek. A szokás a nevét a tojásadomány begyűjtése közben végzett „tyúkverésről” kapta, amely a jószág termékenységét segíti elő.
A tikverőzés szokását a török időktől a 20. század közepéig Magyarország, sőt a Kárpát-medence több tájegységén ismerték. Bár ma csak Mohán maradt fenn ez a hagyomány, hasonló jellegű télbúcsúztató tradíciókkal a Közép-Dunántúlon és a Kisalföldön is találkozunk. Megörökítését, így részben a fennmaradását Pesovár Ferenc néprajzkutató gyűjtőmunkájának köszönhetjük.
Több évi kényszerszünet után felelevenítették a hagyományos télűzőt, és ma már híre megtölti a kis falu utcáit, udvarait, fánksütő, korommal teli helységeit, tyúkoljait. Négy tipikus alak jelenik meg a jelmezes vonulók között. Az első a legifjabb legényekből választott szalagokkal díszített ruhás, lánynak öltözött tikverő, aki az ételadományokat gyűjti, és a termékenységvarázslat felelőse. Ahogy a hagyományos népviseletnél is a díszítés jelzi a gazdagságot, az alakoskodók között is az számít legelőkelőbbnek, akinek ruháját a legtöbb szalag ékesíti.
A Húshagyókedden ismét „Teltház” várható Mohán!

A Farsangi Mulatságok egyik speciális formája az Asszonyfarsang!! Erről a Férfiak vannak kitiltva. A szokás az asszonyok számára az év folyamán az egyetlen alkalmat jelentette, amelyet – egyébként szigorúan kötött életrendjüket néhány órára, esetleg egy napra, éjszakára megszakítva – mulatozással, tánccal, vigalommal töltöttek el.
Az összejövetel színhelye rendszerint valakinek a háza, pincéje, a fonóház, esetleg a kocsma volt. Az asszonyfarsang legtovább a Mátra északi lejtőjén fekvő, elsősorban szlovák, morva településű falvakban maradt fenn.
Ha Asszonyfarsangra fáj a fogunk, több település is felmerül.Aszonyfarsang Bükön február 10 a helyi Műv. és Sportközpontban.
Asszonyfarsang Hévízen február 10. a Termelői Piac területén.
Asszonyfarsag része a Székesfehérvári Farsangfarki mulatságnak február 11.
A „kedvenc” Asszonyfarsangomért egy kis Mátrai faluba kell indulni. Parádsasvárt a „Farsangmentes” időben alig több, mint 300 fő lakja. Festői Mátrai völgyben egy pici zsákfalu, ahol február 10-én szintén „Teltház” várható.

Mátrai Borotválós Asszonyfarsang Parádsasváron 2024. február 10.
A férfiak borotváló szertartását a nők végzik, aki erre a napra felöltöznek borbélynak, borbélysegédnek és perselyesnek. A maskarás felvonuláson is Ők mennek elől, mögöttük számtalan jelmezt magára öltő gyermek és gyermeklelkű felnőtt vesz részt, hangos fazék-fakanál, fedő ütögetéssel vagy zenével bejárva a falu utcáit.A felvonulásban résztvevők száma kötetlen és megjelennek a régi idők mesterségeit idéző jelmezek is, pl: javasasszony, edényfoltozó, továbbá a lisztet, tojást, élesztőt gyűjtő asszonyok hátyival.
Mert a borotválásért fizetni kell, ki-ki belátása szerint. Régi időkben a pampuskához való alapanyagot is kapták fizetségül, melyből aztán megsütötték a finomságot, a pénzből pedig fizették a harmonikást, aki este a kantinban húzta nekik a talpalávalót.
Az évek múlásával anyáról lányára, családról családra szállt, és az itt felnövekvő gyermekek szinte észrevétlenül nőttek bele ebbe a hagyományba, melynek emlékei olyan mélyen élnek a falu lakosaiban, hogy magával ragadta az ide családot alapító fiatalokat is. Fontos célunk ennek az örökségnek a megóvása, ezen hagyomány megtartása, közel az eredeti formában történő megjelenítése, a jövő nemzedékének való átörökítése. /Forrás a rendezvény honlapja/

Ez csak két „Kedvenc” a Farsang Farkából kitépve, de bizony rengeteg a válogatni való rajtuk kívül is!!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .